Gyakran hallani az influenzával kapcsolatban a vírust megkülönböztető A, B és C típusokról, azonban az kevésbé ismert, hogy mit is takarnak ezek a megjelölések.
A leggyakrabban egyszerűen csak influenzaként emlegetett betegséget okozó vírusok az ún. Orthomyxovírus influensae víruscsaládba tartoznak. A víruscsaládon belül az egyes vírusok A , B és C csoportba oszthatóak.
Európa teljes déli részén (beleértve Franciaországot), valamint Angliában és Norvégiában is kiterjedt influenzajárvány van – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint az elmúlt heti megfigyelések alapján összesen nyolc európai ország adott jelentést földrajzilag kiterjedt influenzajárványról. Emellett egyre több ország számol be regionális járványokról is.
Otthonunkban soha nem vagyunk teljesen egyedül, hiszen természetes környezetünkben mindig megtalálhatóak a szabad szemmel láthatatlan mikroorganizmusok is – vírusok, baktériumok, gombák és spórák. Ott vannak, mégis egészen addig nem veszünk róluk tudomást, amíg nem okoznak érzékelhető problémát - kellemetlen szagot, elszíneződést, esetleg betegséget. Vajon hogyan előzhető meg, hogy az ezeket okozó hívatlan vendégek millióival éljünk együtt?
Egy kis odafigyeléssel higiénikus környezetet teremthetünk otthonunkban. A lakás tisztán tartása kettős feladatot rejt magában: meg kell akadályozni a nemkívánatos “vendégek” bejutását, valamint fel kell számolnunk a számukra ideális élőhelyeket.
Az influenzavírust számtalan módon hazavihetjük otthonunkba, például a ruhánkkal, a cipőnkkel, vagy akár a bőrünkön is. Éppen ezért fokozottan ügyeljünk a megfelelő módon történő szappanos kézmosásra, illetve a lakásban található olyan felületek fertőtlenítésére, amelyekkel a nap során többször érintkezünk (kilincs, WC lehúzó). Ha pedig már beköltözött a hívatlan vendég otthonunkba, családtagunk szervezetébe, akkor figyeljünk arra, hogy ruháit külön mossuk, edényeit elkülönítve kezeljük, lehetőleg papír zsebkendőt használjunk, melyeket használat után azonnal dobjunk ki. Alaposan mossunk kezet, ha olyan tárgyhoz érünk, ami fertőzött lehet és rendszeresen szellőztessünk.
Az Országos Epidemiológiai Központ adati szerint Győr-Moson-Sopron megyében mérték a legtöbb megbetegedést, Pest és Bács-Kiskun megye után.
A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentése alapján 2014. január 20-26. között az országban 12 800 fő, az előző hetinél 21,9 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A betegek 22 százaléka gyermek, 39,2 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 28,1 százaléka, 10 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki.
Egyre többen választják az influenza elleni védőoltást, de teljes biztonságot a vakcina sem nyújt. Érdemes ezért melegvizes, szappanos kézmosással és rendszeres fertőtlenítéssel megakadályozni a fertőzést.
Az influenza két életkorban – csecsemő és idős korban - igen jelentős fertőzés, mivel ebben a két korcsoportban, valamint a krónikus betegségben szenvedőkben, jelentős a szövődmények kialakulásának kockázata. Ebben a cikkben a kisgyermekek influenza fertőzésének jellemzőiről és a megelőzés lehetőségeiről szeretnénk beszélni.
Hol alakulhat ki a leggyorsabban a fertőzés? Természetesen közösségekben. A bölcsődébe, óvodába, iskolába járó gyermekek között terjed leggyorsabban, influenzajárvány idején 3 gyermek közül 1 biztosan megfertőződik. Összehasonlításképpen a fertőzésveszély a 18 év feletti lakosság esetében 10-ből 1 felnőttre módosul. A gyermekek központi szerepet játszanak az influenza terjedésében egy-egy közösségen belül. A kisgyerekes családok körében az influenza kétszer olyan sűrűn fordul elő, mint nagyobb gyerekkel együtt élő családok esetén. A családok 36 százalékában, ahol a gyermek influenza vírussal fertőződik, legalább egy családtagját továbbfertőzi.
Az influenza tünetei könnyen megkülönböztethetőek a megfázástól, a szülők mégis gyakran összekeverik a betegségeket. Ismeretek hiányában influenzajárvány idején a vírus futótűzként terjed a családok, iskolák közösségében. A közegészségügyi hatóság egyik legfontosabb feladata az ismeretek terjesztése.
Napokon belül kitörhet az influenzajárvány, negyedével többen betegek, mint múlt héten. Rengetegen mennek ilyen panaszokkal orvoshoz, tele vannak a rendelők. Mivel a vírus legkönnyebben utazás közben terjed, ezért most többször fertőtlenítik a vonatokat, és beoltják a pályaudvarokon, reptereken dolgozókat.
Idén is népegészségügyi kampány indult az influenzás megbetegedések terjedésének megelőzése érdekében közlekedési vállalatok, önkormányzatok és oktatási intézmények részvételével.
Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője a szerdai budapesti kampányindító sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon az influenzaszezon még nem indult el, január harmadik hetében 10 500-an fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz. Ha ez a szám eléri a 15 ezret, akkor beszélhetünk influenza járványról - közölte.
A megelőzésről szólva Pusztai Zsófia elmondta, hogy nagyon fontos a higiéniás szabályok betartása: zsebkendő használata köhögésnél, tüsszentésnél; a zsebkendőt zárt szemetesbe kell kidobni. Emellett a gyakori, illetve rendszeres kézmosás szükségességét és a zárt terek rendszeres szellőztetését említette.
Kiemelte: a megelőzés leghatékonyabb módja a védőoltás. Még nem késő oltatni - mondta Pusztai Zsófia, hozzátéve, hogy a 65 év feletti lakosság 75 százalékánál lenne indokolt az oltás.
Az influenza az influenzavírusok által okozott légúti betegség. A legjellemzőbb tünetek: láz, fejfájás, köhögés, torokgyulladás, ízületi illetve izomfájdalom, és általános levertség, fáradékonyság, bár nem minden fertőzöttnél jelentkeznek a felsorolt tünetek.
Az influenza egy egyszerű megfázásnál általában súlyosabb betegség. A klinikai kép az egészen enyhétől a rendkívül súlyos tüdőgyulladással, agyvelőgyulladással és életveszélyes, generalizált szepszissel járó formáig változhat. Ezekért a tünetekért az influenzavírus a felelős, de sokszor a vírusfertőzés által már meggyengített immunrendszert más baktériumok és vírusok is megtámadják. A súlyosabb forma főként időseknél, csecsemőknél és krónikus alapbetegségben (pl. cukor- vagy szívbetegségben) szenvedőknél fordul elő, azonban bármilyen korú, előzőleg egészséges embereknél is jelentkezhet a súlyos, szövődményekkel járó forma.
A köznyelv hajlamos összemosni a náthát és az influenzát, pedig nem ugyanarról a megbetegedésről van szó. Igaz, a tünetek egy része azonos, és a kezelés is hasonló, azért a párhuzamok ismeretén túl nem árt tisztában lenni a különbségekkel sem.
Bár a nátha és az influenza megjelenése a tudatunkban a hideg időhöz kapcsolódik, ezek nem feltétlenül járnak együtt. Igaz, a megfázást okozhatja a hideg levegő hosszan tartó belélegzése és az időjáráshoz képesti alulöltözöttség miatti meghűlés, de lehet a tartós szellemi és fizikai túlterheltség következménye is. Az influenzavírusoknak pedig pont nem a metszően hideg, mint inkább a nedves, párás, esetleg fagyponthoz közeli hőmérséklet kedvez a leginkább: jellemző módon egy-egy influenzajárvány a szürke, nyálkás időszakok után indul útjára.