Hányás vagy hetekig tartó légúti fertőzés – ez most a jellemző a betegek között Jelnek Benjámin háziorvos tapasztalatai szerint, aki Budapest egyik zsúfolt kerületében rendel.

Azt mondta, hogy közelít az influenzajárvány is, de még mindig érdemes beadatni a védőoltást. Az influenzavírus esetében az oltás véd meg a legnagyobb biztonsággal a fertőzéstől – állítja a háziorvos. Minél több ember védett, annál lassabban terjed a vírus, és annál kisebb járvány várható. Interjú Jelinek Benjámin háziorvossal.

Jellemzően milyen fertőző betegségekkel keresik fel most a rendelőben?

Érdekes, hogy nagyon sokan jönnek hányásos-hasmenéses tünetekkel. Ez meglepő, ugyanis ez a betegség, ez a vírus nem szokott ennyi ideig tartani. Általában a melegebb időszakra jellemzőbb. Aztán amikor jönnek a hidegebb, fagyosabb napok, nem terjed ilyen intenzíven.

Most nem így van, most bizony terjed, és meglepően sokan fertőződnek meg. Ráadásul, aki elkapja, tényleg nagyon beteg lesz.

Két-három napig tartanak a tünetek, akár magas lázzal is járhat. A beteg környezete, családtagjai pedig könnyen elkapják.

Jelinek Benjámin

Fotó: Talán Csaba

A másik jellemző betegség egy makacs, hosszú ideig tartó légúti fertőzés. A betegek nincsenek annyira rosszul, egyik nap jobban érzik magukat, már úgy tűnik, hogy meg is gyógyultak, aztán másnap megint köhögnek, vagy folyik az orruk. Ez az állapot akár egy hónapig is eltarthat. Az első tüneteknél általában nem is jönnek el a rendelőbe, mert nem jellemző a lázas állapot, így inkább otthon próbálnak gyógyulni. De amikor egy-két hét múlva is vannak tüneteik, felkeresik a háziorvost, mert nem értik, miért tart ilyen sokáig ez a betegség. Feltehetőleg ezek egymás utáni légúti vírusos megbetegedések lehetnek. Ráadásul, mivel a páciensek lassan gyógyulnak, többnyire vissza is mennek dolgozni, így óhatatlan, hogy a munkatársak is elkapják a betegséget. Az is tény persze, hogy hetekig nem lehet otthon maradni táppénzen. Így most csak abban lehet reménykedni, hogy a hideg idő miatt lassabban terjednek ezek a vírusok.

Pedig a legtöbb ember úgy tudja, hogy ha jön a hideg, vigyázni kell, mert az ember hamar megfázik. Ez nem így van?

Nem a hidegtől lesznek betegek az emberek. Ha ez így lenne, az eszkimók mindig betegek lennének. Ha hideg van, nem azt jelenti, hogy meg is fázunk. Persze az igaz, hogy hideg időben könnyebb elkapni a vírusokat, ugyanis a lehűlt nyálkahártya érzékenyebb, fogékonyabb a fertőzésekre. De az is igaz, hogy nagyon hideg időben sok vírus nehezebben terjed.

Akár hetekig is eltarthat a légúti fertőzés

Fotó: Talán Csaba

Mi lehet az oka annak, hogy most nehezebben gyógyulnak a légúti megbetegedések?

Valószínűleg ebben a változékony, sokszor párás időjárás is közrejátszhat.. Az ember megbetegszik, aztán amikor kicsit jobban van, újra dolgozni kezd. A legyengült szervezete viszont fogékonyabb egy újabb fertőzésre – egy másféle légúti betegséget okozó vírus támadja meg.

Mert van ebből legalább 200-féle. Az egyszerűség kedvéért számokkal jelezzük a vírusokat. Ha például most valaki a hatos számú vírusfertőzéssel fekszik otthon, néhány nap múlva elkaphatja a tizenhatos számút?

Persze. Ha valakinek el van törve a keze, a lábát is eltörheti mellette. Az emberek nehezen élik meg, hogy nem gyógyulnak, vagy legalábbis nagyon lassan.

Az ilyen lassan gyógyuló fertőzésekre kell antibiotikumot szedni?

Nem, a legtöbb esetben nem. A televízióban látható most egy reklám, amely arról szól, hogy tízből kilenc légúti betegséget vírus okoz, amelyre nem hat az antibiotikum. Ez teljesen így van. Sokszor hiába mondom a betegeimnek, hogy nem kell szedni semmilyen gyógyszert, mert attól nem gyógyulnak meg. Azt várják, hogy írjak fel valamit, amitől jobban lesznek. De sajnos nincs olyan gyógyszer, ami ezekből a fertőzésekből kigyógyít. Ez a tévéreklám nagyon hatásos, ugyanis a betegek két oldalról hallják, hogy nem kell antibiotikum a legtöbb esetben. Persze orvoshoz el kell menni, ha a panaszok súlyosak, vagy nem szűnnek, ugyanis a háziorvos ismeri fel, hogy a tízből melyik az az egy eset, amikor muszáj antibiotikumot szedni. A feleslegesen szedett antibiotikum viszont nagyon káros hosszú távon, ugyanis a baktériumok alkalmazkodnak, és rezisztenssé válnak a gyógyszerekkel szemben. Így később, évek múlva nem lesznek hatásosak az antibiotikumok. Már most is léteznek úgynevezett szuperbaktériumok, amelyekre nem hatnak a mai gyógyszerek.

Ne szedjünk feleslegesen antibiotikumot!

Fotó: Talán Csaba

Rendben, nem szed a beteg antibiotikumot. De az szinte biztos, hogy elmegy a gyógyszertárba, és a lehető legtöbb, vény nélkül kapható gyógyszert megveszi: fájdalomcsillapítókat, köptetőket, vitaminokat. Ezek hatásosak?

Ezek a szerek többnyire a tüneteket kezelik. Ha valaki vírusfertőzésben megbetegszik, lázas lesz, fájnak az ízületei, folyik az orra. Beveszünk egy vény nélkül kapható gyógyszert, és megszűnik az izomfájdalom, a lázcsillapítótól lemegy a lázunk, jobban érezzük magunkat. De nem gyógyultunk meg.

Nemsokára itt az influenzajárvány. Miben különbözik az influenza a mostani vírusfertőzésektől?

Ha valakinek 39 fokos láza van, erős végtag- és izomfájdalmai, nagyon levert, és rossz a közérzete, folyik az orra, és köhög, influenzára gyanakodhatunk.

Járvány idején hogyan kerülhetjük el, hogy elkapjuk a betegséget?

Három dolog szükséges ahhoz, hogy influenzások legyünk. Az egyik az, hogy találkozunk a fertőzött beteggel. A második az, hogy kell egy közeg, ami átviszi a vírust a másik szervezetbe. A harmadik pedig az, hogy a másik ember szervezete fogékony legyen a fertőzésre. Az influenza nagyon erősen, agresszíven támad. Úgy képzeljük el, hogy a szervezetünk egy erős vár. Az influenza vírusa a bástyákat támadja, a fertőzés meggyengíti a védelmi vonalakat, és így ezután sokkal könnyebben be tud hatolni egyéb kórokozó is, például különböző baktériumok, amelyek a tüdőgyulladástól elkezdve arcüreg- vagy középfülgyulladást is okozhatnak. Ahhoz, hogy ne kapjuk el az influenzát, a három pillérből kell legalább egyet kiiktatni. Az első ugye az, hogy ne találkozzunk beteg emberrel. Ezt nagyon nehéz megoldani, ha az ember tömegközlekedéssel utazik, vagy egyterű irodában dolgozik. Itt a beteg ember felelőssége, hogy ameddig fertőz, ne menjen közösségbe.

Tényleg, meddig fertőz az influenza?

Ezt nehéz megmondani. Amíg a betegnek magasabb a testhője, de vannak, akik azt mondják, amíg a beteg köhög. Körülbelül 1 hét alatt általában lezajlik a fertőzés.

Rendben, térjünk vissza a megelőzéshez. Azt mondta, hogy az első fontos pillér, hogy a beteg ember ne menjen közösségbe. De hogyan védhetjük ki a második elemet, a fertőző közeget?

Ezt sem könnyű, ugyanis ha az ember buszon, villamoson, vonaton utazik, elég, ha egyetlen ember beteg, és köhög, a vírus azonnal a levegőbe kerül. A mostani ködös, párás időjárás pedig kedvez a vírusnak, a levegőben sokáig lebeghet a kórokozó, és fertőz.

Fontos, hogy rendszeresen mossunk kezet, fertőtlenítsük, de természetesen nem járhat mindenki vegyvédelmi ruhában járvány idején.

Hiába tesznek az emberek maszkot a szájuk elé, az nem védi meg őket a fertőzéstől. Aki sokféle vitamint szed, az is elkaphatja a vírust. Nehéz kikerülni, ha olyan nagy a járvány, mint például két éve. És itt jön be a harmadik pillér: a fogékony szervezet. Ha az ember beoltatta magát influenza ellen, nagy eséllyel nem fogékony a szervezete, vagyis nem tudja a vírus megbetegíteni, vagy csak enyhe tünetei jelentkeznek. Az influenzánál ez a leghatékonyabb módszer. De nemcsak az egyén számára, hanem egy egész társadalomra nézve is a védőoltás nyújtja a legnagyobb biztonságot. Ráadásul ez a legköltséghatékonyabb is. Minél több ember kapta meg a védőoltást, annál lassabban terjed a vírus.

Hogyan látja, sokan beoltatták magukat ebben a szezonban?

Soha nem elegen, ez egészen biztos. Van még ingyenes oltásunk is – az idősek, krónikus betegek és terhesek számára. Aki nem tartozik ebbe a körbe, érdemes megvennie a patikában a vakcinát. Kétezer forint. Egészen biztos vagyok abban, hogy ha egy hétre táppénzre kell mennie, nagyobb lesz a vesztesége, mint kétezer forint. Azt is ajánlom, hogy a munkáltató vegye meg az oltóanyagokat a beosztottak számára – így ő is jobban jár, nem lesznek betegek a kollégái. Arra felhívnám a figyelmet, hogy a kismamák feltétlenül oltassák be magukat. Ez nagyon fontos. A baba és a mama is csak úgy védett, ha megkapja a terhes nő az oltást. Azt tudni kell, hogy a várandós nők sokkal fogékonyabbak a fertőzésre, ugyanis az immunrendszerük működése módosul a terhesség alatt. Egyszerűen fogalmazva azért változik meg a természetes védekező rendszerük, hogy ne idegenként ismerje fel a benne növekvő magzatot. Ez a módosult immunrendszer viszont az influenzavírus ellen nem olyan hatékony. A H1N1 járvány kitörésekor, évekkel ezelőtt azért volt olyan sok a terhes beteg, sőt, a halálos áldozatok között arányaiban több volt a terhes.

Minél több ember beoltatja magát, annál kisebb lesz a járvány

Fotó: Talán Csaba

Még érdemes beadatni az oltást?

Igen, még nem késő. A járvány még nincsen, és a kialakulásához időre van szükség, tehát aki most adatja be az oltást, annak még kialakul a védettsége. Vagyis: még időben vagyunk.

Aki most egyéb vírusfertőzés miatt beteg, beadathatja az oltást?

Ajánlások szerint, aki lázas, ne kapja meg az influenza elleni védőoltást. Ha csak folyik az orra, kicsit köhög, megkaphatja – elvben. Én csak a teljesen egészséges embereket oltom be.

Sokszor hallottuk már azt, hogy valaki beoltatta magát, és utána lett nagyon beteg. Ezt mi okozhatja?

Két lehetséges oka lehet. Az egyik az, hogy az influenza már lappangott a betegben, amikor megkapta az oltást. A másik pedig az, hogy egy teljesen más vírus támadta meg. Az oltás ugyanis csak az influenza ellen véd, a 200 egyéb, úgynevezett rhinovírus ellen nem.

Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?

Az ideinek többnyire semmilyen – legalábbis az én betegeim közül senki sem panaszkodott. Korábban előfordult, hogy az oltás helye bepirosodott, vagy egyéb végtagfájdalmai voltak a páciensnek, de az idén ilyennel sem találkoztam. A nagy számok törvénye alapján természetesen lehetnek súlyosabb, allergiás mellékhatások is, de őszintén szólva én még nem találkoztam olyan emberrel, akinél ez gondot okozott volna, sőt, senkit sem ismerek, aki ismert volna olyan embert, akinél kijöttek volna ezek az allergiás mellékhatások. Persze, akinél ez előfordul, annak mondhatom, hogy higgye el, egymillió ember közül egynél fordul elő ilyen, mert ez az ő számára száz százaléknak számít. Én azt mondom: sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valaki az influenza szövődményeibe hal bele, mint annak, hogy az oltástól bármilyen baja legyen. Természetesen kellően ki kell kérdezni a beteget pl.: korábbi oltási mellékhatások, allergiák, de különösen a tojásallergia meglétére, amivel csökkentjük az oltási reakció lehetőségét.

Forrás: origo.hu